Ökumenikus imahét – január
16-23. A szokásos ökumenikus imarendezvény-sorozatba
ismét bekapcsolódott a közösség. Gábor atya részt vett a nyitó és
záró rendezvényen, január 21-én pedig vendéglátóként fogadta a
többi közösségbõl érkezõket az ófalui templomban.
Széphalmi telefonkönyv –
március Harmadszor készült el a közösségi cím- és
telefonjegyzék bõvített kiadásban, Weisz Dóra és Csaba
László munkájával. A jegyzék összeállítói nem érték be azzal,
hogy drótpostán mindenkinek elküldték a jegyzéket, hanem még
kinyomtatva és kis könyv formájában szépen összefûzve is
megjelentették. Ráadásul adatlap felhasználásával közösségi
adatbázist is kidolgoztak, elsõsorban a képviselõk
munkájának segítésére. Köszönettel tartozunk nekik.
Zarándoklat – április 2. Ismét
indult Széphalomról autós zarándoklat a Siket házaspár
szervezésében, Gábor atya részvételével. Ezúttal Tolna megyében
látogattak végig Máriához kapcsolódó kegyhelyeket. Az útnak nyolc
állomása volt. A 15 fõnyi zarándokcsoport egy szép
szabadtéri keresztúti ájtatosságon is részt vett.
Lelki nap – április 16. Fontos
esemény volt a Gábor atya által április 16-án megtartott lelki
nap, mert ezáltal azoknak a felnõtteknek is volt
lehetõségük húsvét elõtti lelki feltöltõdésre,
akik betegségük vagy családi helyzetük miatt nem tudnak a
lakóhelytõl távol több napos lelkigyakorlaton részt venni.
A szentmisével kezdõdõ program elmélkedéseiben –
a lelkigyakorlatos beszédben és a tartalmilag hozzá kapcsolódó
két elõadásban – Gábor atya „keresztény
életünk pilléreirõl”, a szentségekrõl szólva
elsõsorban azt a kérdést elemezte, hogy mit jelent
kereszténynek lenni? Mit jelentett az õskeresztények
számára, és mit jelent napjainkban? A lelki napon volt lehetõség
gyónásra, lelki beszélgetésre, közösen végzett inákra, és
kötetlen beszélgetésre is a félidõben tartott agapén. A
szentmisét Gábor atya a lelki napon résztvevõkért
ajánlotta fel.
„Értem is meghalt” –
április 17. A passió rendszeres, megszokott
virágvasárnapi program, de az idei kiemelkedett a sorból. Sillye
Jenõ: „Értem is meghalt” címû
passiójátéka nem egyszerû tartozéka volt az ünnepnek, hanem
különleges mûvészi élményt adott a jelenlevõknek a
szereplõk nagy létszáma, zenei tudása, összeszokottsága,
fegyelmezettsége, és a „tömegjelenetek” hatásossága
miatt. A passiójátéknak 45 szereplõje volt: templomunk
ének-és zenekarai, és rajtuk kívül sokan mások is, köztük a négy
évvel ezelõtti szereplõk, akik azért jelentkeztek a
szervezõk felhívására, hogy énekelve-zenélve újra
átélhessék az evangéliumi történetet. A betanítást végezte és a
próbákat vezette: Eperjesiné Balogh Györgyi, Füzy Éva, és Gyõrfi
Bernadett kántorunk. Segítségükre volt Héjja György és Balássyné
Vass Judit. A játékot gitárok, fuvolák, furulyák,
ritmushangszerek, szintetizátorok kísérték. Szólót énekeltek:
Hinterauer László (Jézus), Héjja György (Júdás), Bede-Fazekas
Tamás (fõpap), Eperjesi Tamás (Pilátus), valamint Eperjesi
Bálint, Vass Judit, Nagy Andrea, Bede Fazekas Anna. Vezényelt
Eperjesiné Balogh Györgyi. A játék résztvevõi szerint a
felkészülés, a betanulás, a próba már önmagában is nagy élmény
volt. Akik pedig véglegesen kialakult formájában láthatták,
hallhatták a mûvet, azok számára élõvé vált az
evangélium.
Egyházközségi focibajnokság – május
7. Hab Gábor és Laura szervezésében ismét sor került
május 7-én a HSC pályán a hagyományos focibajnokságra az összes
helybeli keresztény közösség részvételével. A széphalmi gyerekek
egy arany és egy ezüst érmet hoztak, a széphalmi felnõttek
ezüstöt szereztek – az aranyat a „kápolnások”
vitték el.
Szoboravatás – május 14. Az
ófalui templomkertben Husztik Lászlóné Sövegjártó Mária és férje
kezdeményezésére felállított Szent Gábriel szobrot május 14-én
áldotta meg Gábor atya, abban az idõpontban, amikor az Élõ
Rózsafüzér zarándoklat Csillaghegyrõl Máriaremetére tartó
résztvevõi Ófaluba érkeztek. A közadakozásból létrejött
szobor Csikay Márta alkotása. A szobrászmûvész Szent Mihály
arkangyalról készült szobrát három éve a Pálvölgyi Cseppkõbarlang
elõtt, Szent Rafael szobrát pedig két éve a Korányi Kórház
parkjában avatták fel. Ennek a két szobornak a létrejötte a
Pasaréti Páduai Szent Antal plébánia közösségének és Grácián
atyának köszönhetõ. Az õ példájuk nyomán bízta meg
a pesthidegkúti ófalui közösség Csikay Mártát Szent Gábriel
arkangyal szobrának elkészítésével.
Templombúcsú – július
3. Templomunk július 3-án megtartott búcsúünnepe az
idén kivételesen egybeesett az ófalui Sarlós Boldogasszony
templom búcsújával. Ez a véletlen egybeesés mintha sajátos módon
érzékeltette volna a két templom egyébként is létezõ
összetartozását - mondta prédikációjában Gábor atya. A búcsúi
szentmisét idén is õ mutatta be. Meghívott vendégként
hagyományosan a Városmajori Jézus Szíve templom kórusa végezte a
zenei szolgálatot a szentmisén. A búcsúünnepség szokás szerint
agapéval fejezõdött be.
Erdélyi
fiatalok fogadása – augusztus Augusztus végén a
Hidegkúti Nyári Fesztiválon fellépett egy csíkszeredai
gyerekekből és fiatalokból álló néptánccsoport. A szervezők
kérésére a széphalmi közösségből többen szállást adtak két
éjszakára az erdélyi fiataloknak: a Horváth család, Mónus Ágiék,
a Zaymus család, Némethiék, Varga Márta családja, Bernáth
Juditék, Hunyár Brigiék, Hinterauerék.
Egy pápa arca
– november 19. Ezt a címet adta előadásának
Balássy Péter. A hagyományos Szent Erzsébet-napi ünnepségen,
november 19-én Karol Wojtylára, az idén boldoggá avatott II.
János Pál pápára emlékeztünk az előadással. Jó ötlet volt az
ünnepséget rendező Karitász Csoport részéről, hogy a dolog
aktualitása miatt most nem színdarab bemutatását tervezte, hanem
ezúttal előadás megtartására kérte fel Balássy Pétert,
közösségünk tagját, aki a boldog pápa fiatal kori műveinek
fordítója, ezért életének jó ismerője. A pápa életét
lépésről-lépésre követő, jó zenei anyaggal éa Cseke Péter
versmondásával színesített előadás különlegessége volt, hogy
kevéssé ismert képeket is láthattunk a pápáról, sőt a
Lengyelországból hozott CD-k segítségével hallhattuk a pápát
lengyel népdalt énekelni, és láthattuk, ahogy a gurálok körében
táncol. Közvetlen emberi közelségbe kerültünk vele. Kár, hogy az
ünnepségre szánt időkeret viszonylagos szűkössége miatt jóval a
befejezés előtt félbe kellett szakítani az előadást. Mégse
érződött csonkának, így is teljes élményt kaptunk, aminek jó
kiegészítése volt a pápáról készült fotók kiállítása a közösségi
teremben, szintén Balássy Péter műve.
